Maggie Stiefvater - Ballada - A holtak éneke
Nem gondoltam volna, de a Ballada még jobban tetszett, mint az első rész, a Látó szerelme. Bevallom, féltem ettől a könyvtől, mert James az előző kötetben egyáltalán nem lopta be magát a szívembe – de most… teljesen más oldaláról ismertem meg.
A történet új szemszögből mutatja meg a Stiefvater-féle tündérvilágot: kissé sötétebb, mégis líraibb hangulatú. Dee karaktere kifejezetten megosztó volt számomra, és amennyire az előző részben James nem volt kedvenc, itt Dee az, akitől falra másztam.
Maggie Stiefvater viszont újra bebizonyította, hogy mennyire különleges írói hangja van – zenés, költői, érzelmes, mégis borzongatóan valóságos.
Imádtam, ahogy a zene és a mágia összeér, és ahogy a sorok között ott bujkál a fájdalom, amit csak egy Stiefvater-történet tud igazán átadni.
💚 Röviden? Maggie csodálatos. Ez a rész méltó folytatása, sőt, talán túl is szárnyalja az első kötetet.
Tündérdallam: Lament - A látó szerelme • Ballada - A holtak éneke
.png)


Megjegyzések
Megjegyzés küldése