kiadó: Könyvmolyképző Kiadó • 376 oldal • sorozat: - • műfaj: Young Adult, romantikus, fantasy • goodreads értékelés: 4,31 • molyos értékelés: 90%
Mia Anne tizenhat éves, és nem túl lelkesen Pestre költözik apja munkája miatt.
Egyik éjjel azonban különös fantasy világgal álmodik, ahol ő egy mágus, és onnan kezdve álmában egy helyes, pimasz lovagot bosszant.
Bele lehet zúgni valaki állába?
Kósza csavargó kölyökből lett lovag, semmi kedve egy lányba beleszeretni, és feladni a nehezen kiküzdött életét. Ám nyugtalanítja a szemtelen varázslólány, túl sokszor kalandoznak felé a gondolatai.
Legszívesebben sose látná őt viszont, de a lány hatalmas veszélyben van, két világ akarja holtan látni.
Mitől férfi a férfi, és lovag a lovag?
Amon, az apa, világhírű agykutató zseni, ám nincsenek érzelmei, és a gyereknevelést is könyvekből oldja meg. Budapestre rendelik, Közép-Európa legnagyobb titkos laborjába, a négyes metró alá, ahol a katonaság kétségbeesetten próbálja megakadályozni a két világ között lévő mágikus Fal átszakítását.
De ki lehet az ellenség? Mi erősebb, a mágia vagy a tudomány?
Mit is mondhatnék…
2018-ban a Könyvhéten lettem ezzel a könyvvel is gazdagabb és akkor dedikáltattam is az írónővel. Azon felül, hogy összeboronált a mögöttem sorba álló sráccal, amitől mindketten zavarba jöttünk még azt is mondta, hogy hatalmas bátorságra vall, hogy olvasatlanul dedikáltatok, mi lesz, ha nem fog tetszeni?
Erre a kérdésre most már tudok válaszolni, 5 év kellett hogy készen álljak erre a történetre, de Bea imádtam minden sorát!
A történet Budapesten a Wekerlén kezdődik, a főszereplőnk egy kanadai lány, Mia Anne, aki aspergeres kutató édesapjával és annak fiatal barátnőjével költözött a városban.
Mia viszont nem olyan zseniális, ahogy azt apja remélte, de ettől függetlenül álmodik… Egy középkori fantasy világban jár álmaiban, amit lovagok és mágusok uralnak.
Viszont ez a világ túl élethű és minden éjjel visszatért, hogy meglátogathassa az ő álomlovagját.
Kósza az álomlovag, életét a Lovagrendnek szentelte és ahhoz, hogy egyszer újra reinkarnálódhasson lovagként nem szerethet bele senkibe. Ez nem is lenne probléma, mindaddig, amíg egy furcsa öltözetű, pimasz varázslólány meg nem menti az életét és ezzel megpecsételi a sorsát.
Imádtam Mia Anne karakterét és az évődéseit Kószával. Szerettem a gyerekeket, ahogy kedvesen ráébrednek az érzéseikre, ki előbb, ki később.
A felnőtt karakterek közül bár egész fejezeteket kaptunk Mia apja, Amon szemszögéből ő valahogy sehogy nem került közel hozzám, olvastam-olvastam a fejezeteit, de nem éreztem úgy hogy előre vinne. Viszont Bah mágust imádtam, nekem ő határozottan Piton professzor volt, és Pitont is kedveltem a magam módján mindig.
Kósza legjobb barátja, Táncos sem férkőzött a szívembe, de Elán határozottan humorfaktor volt a történetben, mindig vártam az elmés elszólásait.
Egyetlen dolgot sajnálok… Ah mágust jobban meg kellett volna ismernünk, legalábbis nekem ő hatalmas lehetőségeket rejthetett volna, főleg hogy ott is volt szerelmi szál, ha kimondottan nem is, de utalt rá bőven az írónő, én arról még olvastam volna picit.
Na, de ha ennyire szerettem a történetet, akkor miért vontam le fél kávéscsészét?
Rengeteg volt a félre gépelés, zavaróan sok. Kicsit úgy éreztem, mintha megcsúsztak volna a határidőkkel és tördelés előtt nem volt rendesen végigolvasva a kézirat. Főleg betű hiányok voltak, de rengeteg helyen helytelen névelővel is összefutottam és nem, itt nem a lovagok régies nyelvezetére gondoltam, hanem ezek valóban gépelési hibák voltak. Általában az ilyenek miatt félre szoktam tenni a könyveket, nem szeretem, zavar… Egy-egy belefér, de nyelvtannáci vagyok.
Viszont On Sai stílusa elvitt annyira, hogy ne akadjak fent különösebben ilyeneken.
Fogok én még az írónőtől olvasni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése